Báldi Gergőt nem kell bemutatni a hazai szimulátoros világnak. Tavaly bekerült az RCM kupa körforgásába és idén, a második évében megszerezte a bajnoki címe. A hétvégén kint voltunk a Hungaroringen és szurkoltunk neki. Váltottunk pár szót a futamok után.
Elhiszed már? Megemésztetted?
Nem igazán! Nekem sok időbe telik az ilyen nagy dolgokat felfogni, picit lehet furán is fog kinézni, amikor 1 hét múlva fogok rohangálni fel-alá örömömben, mint a kisgyerekek karácsony reggelén, de én ilyen vagyok. 🙂
Mikor derült ki,hogy tudsz indulni. Hány nappal az első futam előtt?
Tisztán emlékszek arra az április 7-ei napra, amikor felvillant egy halvány reménysugár azután, hogy úgy tűnt, hogy az idei évet kihagyni kényszerülök. György Gáborral zajlott le egy telefonbeszélgetés, ami után Ő minden követ megmozgatott, időt, energiát, és minden mást nem sajnálva erre. A rákövetkezendő hétvégén pedig már a SlovakiaRing dobogóján ünnepeltünk, nem igazán lehet ezt leírni, hogy milyen érzések zajlottak le bennem akkor – és most is! 😀
Milyen célt tűztél ki magad elé az első futam előtt?
Nagyon szerettem volna jól teljesíteni. A balesetem ellenére is sikerült olyan állapotba hoznom magam mentálisan, és fizikálisan is – tanulva a múlt szezon tapasztalataiból -, amivel úgy éreztem, hogy kész vagyok akár a bajnoki címért is küzdeni. Nyilván konkrét célom nem volt, de a minimális elvárás az a saját oldalról történő legjobb teljesítmény elővarázsolása. Ez a szezon során többnyire sikerült is, bár voltak hullámvölgyeim, de a futamok többségén úgy érzem, hogy kihoztam a maximumot a körülményekből.
A Slovakiaring-i kettős siker kicsit könnyített a terheken?
Nem voltak terhek rajtam. Sokan kérdeztek erről a terhekről, a nyomásról, meg ilyenekről, de én nem így fogtam fel ezt. Számomra ez egy óriási ajándék volt, ez az év, és olyan élményekkel gazdagodtam, olyan nagyszerű emberek vettek körül, hogy mindenféleképpen úgy zártam volna le az évet, hogy győztes vagyok.
Melyik futam után gondoltad először,hogy lehet a végén még bajnok is lehetsz?
A pannóniaring után halmoztak el kérdésekkel a bajnoki címről, ekkor még valamennyire ki tudtam ezt zárni, a szezonzárón azonban már én is átszámoltam a dolgokat. Utólag visszagondolva sok értelme ennek nem volt, hiszen úgy mentem ki a pályára, hogy a legjobbat kihozom a futamból, és meglátjuk mire lesz elég. Erre lett elég végül! 🙂
Hullámvasút volt az év?
A vége volt az! Szlovákiában nagyon nem jöttek össze a dolgok, ott estem le a gödörbe, és ez tartott egészen a Hungaroringi második futamig. Őszinte leszek, volt pillanat, amikor úgy éreztem, hogy ez el is úszhat, de fura módon még az előtt, hogy a 11. helyen értem célba a zárónapon. Az volt igazából a fordulópont, annyira feltüzelt, és annyi motivációt adott az a rossz teljesítményem, hogy a második versenyen lejött a vörös köd
. Nagyon ki tudtam ott kapcsolni az agyam, és vissza tudtam térni az év eleji formához, ez pedig elég volt a győzelemhez.
Nagy Dani tavaly a győzelem után a WTCC-ben kötött ki. Felhívjuk Zolit, vagy már vannak tervek (akár csak fejben), hogy merre lenne jó tovább menni?
Vannak tervek nyilván, ez a tél folyamán remélhetőleg tisztázódni fog, hogy mi történhet velem. Amit én biztosra tudok mondani, az annyi, hogy készen állok a továbblépésre, és úgy is fogok készülni a télen, hogy érkezzen bármilyen lehetőség is a jövő évben, ne érhessen ott meglepetés
.
Az amerikai túra mennyire lehet siker,mik az elvárásaid?
Picit most úgy érzem, hogy pihenésre és szünetre van szükségem, így félek az ottani teljesítményemtől. Nagyon szeretnék bejutni a legjobb 10 közé, úgy érzem, hogy a tempó meg is lehet hozzá, már csak a jó napokban kell bízni! 🙂
És végül, de nem utolsó sorban gratulálunk a George Racing Teamnek az elmúlt 2 év teljesítményéért! Találkozunk jövőre!
